A mai napon kezdetét vette a nyaralás, miután a testvéremék szerencsésen megérkeztek. Rögtön az első nap Delhit vettük célba, és belevetettük magunkat a város áradatába. A Qutub Minar-nál kezdtük a túrát, amely a világ legmagasabb téglából épített minaretje a maga 72 méterével. Egy szép park közepén terül el körös-körül a régebbi korokból visszamaradt épületrészekkel. Érdekes, hogy Delhiben a mohamedán világ is itthagyta az ujjnyomát. 
Ezután a Lótusz Templomot látogattuk meg, amely nekem már ismerős helyszín volt. Az egyik legizgalmasabb mozzanat az volt, ahogy a templom mellett a kerítés szélén ülve vártuk a nyitást a többi indiaival együtt, és megállapítottuk, hogy az érzés olyan, mintha a Kisröcsögén a falu leglepukkantabb utcáján ücsörögnénk – egy a járdán életét tengető néni teát főzött, és megkínált minket, ám mi integettünk neki, és inkább a templom felé vettük az irányt. A templom ismét szép volt a délutáni napfényben, és érdekes volt ismét meglátogatni.
A nap végére tartogattuk az India Gate meglátogatását. A hely az indiai elhúnyt katonáknak állít emlékhelyet egy hatalmas diadalívvel és örökmécsessel. Mivel mindez egy szép park közepén van a belvárosban, a hely amolyan Városligetként szolgál az ittenieknek. Minden este sok ember gyűlik itt össze, sétálnak, piknikeznek. Mi is ezt tettük. A legnagyobb látványosság azonban, főleg a szőke hosszú hajú testvérem miatt, mi lettünk. Lépten-nyomon megállítottak bennünket az emberek, és fényképet csináltak velünk: így lett közös képünk gyerekekkel, családokkal, fiatal fiúkkal és lányokkal. Még egy kígyóbűvölő is előkapta a kobrát a kosárból, hogy nosza, akkor fényképezkedjünk. Mindehhez lélegzetelállító hátteret biztosított a lemenő nap által megvilágított India Gate a maga tiszteletet sugárzó, az égig magasodó mivoltával. A séta után átgördültünk Új-Delhi legszebb nagyedén, és megnéztük a kormányzati házakat, a nagykövetségek épületeit és a szép parkokat.
A nyolc órás körutat egy mexikói vacsorával zártuk az Ambiance bevásárlóközpont egyik nagyon szép éttermében, ahol természetesen annyit rendeltünk, hogy a felét sem bírtuk megenni. Pozitív benyomással indított India: barátságos emberekkel, színekkel, segítőkészséggel, és persze a nagyon durva kontrasztjaival.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése